A „flipped classroom” vagy tükrözött osztályterem – ahogy a magyar szakmai közösség elnevezte a módszert, alig pár éves múltra tekint vissza. Az ötlet 2006-ban kezdett el formálódni Jonathan Bergmann és Aaron Sams munkája révén, amikor is a tanórák során a különböző feladatokkal eltöltött időt elemezték. Arra a megállapításra jutottak, hogy a házi feladatok ellenőrzése, a hiányzás miatt lemaradt diákok felzárkóztatása, az új anyag leadása és a felmerülő kérdések megválaszolása túl sok időt vesz igénybe, emiatt egyik vagy másik feladat gyakran háttérbe szorul.
Leginkább időigényesnek a házi feladatok ellenőrzése és a korábban hiányzó diákok felzárkóztatására szánt korrepetálás bizonyult. Ez utóbbi probléma kiküszöbölésére videóra vették a tanórákat, és megosztották azt az otthon maradó diákokkal, hogy visszajövetelükkor ugyanonnan folytathassák a tananyagot, ahonnan a társaik – lemaradásukkal nem hátráltatva a többieket. A munka során több, nem várt pozitív visszajelzés érkezett a diákoktól: a videókat ugyanis nem csak a hiányzó diákok nézték meg, hanem a szorgalmas vagy épp a valamilyen okból lemaradt diákok is visszatértek az otthoni készüléseik során az így közzétett tananyaghoz. Mivel az órán a kérdéseikre kevés idő maradt, ezeket a videók megnézése alatt tették fel az óraadóknak. A tartalmakat később elérhetővé tették más intézmények számára is, ahol szintén pozitívan értékelték a módszert.
Az otthonra feladott lecke és az ezt megjelenítő eszköz és felület is fontos szerepet játszott a projekt sikerében. „Az iskolákban minden reggel azt mondjuk 40-50 milliárd forintnyi informatikai eszközre, hogy azokat a diákok kapcsolják ki” – említette a konferencián Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ vezetője, utalván arra, hogy az oktatási rendszernek régóta fel kéne használnia a rendelkezésre álló technikai eszközöket az oktatásban, hisz az iskolán kívüli élet már amúgy is elképzelhetetlen ezen „kütyük” nélkül.
A házi feladatként feladott tananyagot koncentrált, rövid, sok izgalmas vizuális elemmel dúsított videókban osztották meg, a gyakorlatokat pedig külön erre a célra fejlesztett platformokon, applikációkon keresztül végezték a diákok otthon és az iskola keretein belül is. Ilyen felület például a 10monkeys.com is, amely szintén nagy sikernek számító finn fejlesztés, ahol a diákok játékos környezetben tanulhatnak. Ezen alkalmazások globális lehetőségét jól mutatja, hogy több magyar fejlesztés is létrejött az elmúlt években ennek a technikának az elterjedése mentén.
A tanár szerepe is átalakul: a hagyományos iskolai oktatásban ő minden tudás forrása, és ebből a forrásból minden diák egyszerre, azonos időintervallumban kapja meg ugyanazon impulzusokat, a tükrözött osztályteremben azonban a tanár által kiadott anyaggal mindenki a neki megfelelő tempóban tud haladni, mód van az akár többszöri ismétlésre is, és ezután az előkészítő munka után az osztályteremben a tanár szakmai segítsége pont a legfontosabb helyekre és a legmegfelelőbb módon és időben irányulhat. A módszer tehát egyszerre tehetséggondozás és felzárkóztatás is, mivel a tanár figyelmének egy része felszabadul az órák alatt, hiszen nem kell a sokféle feladatra egyszerre figyelnie, és a diákok az anyagot már elsődlegesen feldolgozták a kiadott videók segítségével, így a gyorsan haladó diákok komolyabb, nehezebb feladatokat kaphatnak, míg a segítséget igénylő diákok kérdezhetnek anélkül, hogy hátráltatnák a társaikat.
Mivel maga a módszer alapvetően új, nehéz megítélni a pontos hatásmechanizmusát, azonban a kutatásokban a diákok, tanárok jelzéseit és az elért sikereket is folyamatosan elemzik. A tükrözött osztályterem jellemzően nagyon pozitívan szerepel a gyakorlatban, főleg a diákok visszajelzései alapján. Peura szerint azonban ez csak a kezdet, rengeteg sebből vérzenek még sok országban az oktatási rendszerek, így nyitott szemmel kell járnia minden oktatónak. A gyerekek fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy élvezzék is a tanulást, különben csak túl akarnak esni rajta.
Hazánkban jelenleg egyelőre egyetemi szinten próbálkoztak ennek a „jó gyakorlatnak” a megismerésével: a Corvinus Egyetem indított kurzusokat önkéntes jelentkezőkkel, majd a szemeszter után mérték a fejlődést és az elégedettséget. A kutatás során ők is hasonló eredményekre jutottak, mint az eredeti kísérletet kidolgozó két pedagógus és követőik: a diákok pozitívan élték meg az újítást és eredményeik is kimutathatóan javultak a kontrollcsoportéhoz képest.
Források:
- Tóth Renáta: Tükrözött osztályterem, az információs társadalom pedagógusának egyik innovatív tanulásszervezési módszere
- Tükrözött osztályterem a Budapesti Corvinus Egyetemen: Aaron Sams, Jon Bergmann, Kristin Daniels, Brian Bennett, Helaine W. Marshall, Kari M. Arfstrom (2014): Flipped Learning Network . The four Pillars of F-L- I-P. Definition of Flipped Learning
