A köznevelés tartalmi megújulásának első lépése az új Nemzeti alaptanterv (Nat). Az új Nat olyan szándékolt alaptanterv, amely az iskolákban történő következetes megvalósítással válik mindennapos valósággá. Az új Nat bevezetésével kivételes lehetőség nyílik arra, hogy az oktatási rendszerek változásának idői léptékéhez képest rövid idő alatt felzárkózzunk a világ fejlett oktatási rendszereihez, felmenő rendszerben, mérhetően, 6-8 év alatt. A cél nem csupán a nevelés-oktatás tartalmi megújítása, hanem egy korszerű szemlélet kialakítása.
- Az új Nat tanuló- és tanuláscentrikus. A Nat ezért a nyolc tanulási területen (Matematika, Anyanyelvi kommunikáció és Irodalom, Történelem és Társadalmi ismeretek, Idegen nyelv, Természettudomány, Művészetek, Technológia, Testnevelés és egészségfejlesztés) a tantárgyak szerinti tudást tanulási eredménycélként fogalmazza meg úgy, hogy egyszerre előíró (minden tanuló, elvárt tartalom) és megengedő (különleges bánásmódot igénylők, lehetséges tartalom).
- A Nat a köznevelési rendszer legfőbb érintettjeire – tanuló, pedagógus és szülő/gondviselő – tekintettel fogalmazza meg nevelési céljait. Értékrendjében, nevelési, oktatási és fejlesztési céljaiban összetartozó közösségként épít az iskolára és a családra.
- Az új Nat kompetencia-alapú tanterv. Fejlesztőit a korszerű tantervelmélet, a tanulástudományok igazolt eredményei, a magyar és az európai kultúra és hagyományok, a hazai pedagógia progresszív irányzatai, s a korszerű műveltség nemzetközi konszenzust élvező elvei vezették.
- A Nat tervezetének egyik vezérelve a tudásalkalmazás. Ez a megközelítés az ismereteket a tudás fontos, ám nem kizárólagos összetevőjének tekinti. A tantárgyak egymáshoz kapcsolódó rendszerében lényeges szerepet töltenek be a mindennapi életben használható készségek.
- A Nat az ismeretcentrikus tanítás helyett a tudás felépítését és alkalmazását, az aktív tanulást támogatja. Ennek megalapozását szolgálja a tanulási eredménycélok egyensúlya, a tantárgyi tartalmak kapcsolódása és következetessége, s ez jelentősen csökkenti a tanulók megismerő rendszerének terhelését. Az ismeretek és készségek együtt alapozzák meg a tanulási helyzettől független alkalmazást (kompetencia). Az új szemléletet elváró tudásépítéssel érvényesíthetők a tanulás és tanítás minőségi elvei.
- A Nat elvárásként fogalmazza meg a differenciált, lehetőség szerint személyre szabott nevelést és oktatást. Minden tanulóra érvényesítendőként várja el a hozzáférési egyenlőséget, a megfelelő szintű tudás megszerzésének esélyét és a méltányosság elveire épülő támogatást (fejlesztő értékelés, támogatórendszer, nevelési-oktatási szakaszok közötti átmenetek).
- A tanulók kötelező alapóraszáma úgy csökken, hogy ez a szabadon tervezhető óraszámmal együtt maximált. Változást jelent az ismeretek csökkentéséből, átszervezéséből és súlyozásából következően az az alapóraszámon belül új ismerettel le nem kötött időkeret, amely a kompetenciák fejlesztésére, a lemaradás megszűntetésére használható.
- A Nat számos lehetőséget biztosít arra, hogy az iskola helyi adottságaihoz igazítsa pedagógiai programját és helyi tantervét. Elvárás ugyanakkor a transzparencia biztosítása, az alaptantanterv szerint lehetséges eltérések megismerhetősége a szülők és gondviselők számára már az iskolaválasztáskor. A pedagógusok így biztosított nagyobb szabadsága egyben nagyobb felelősséget is jelent.
- A tantárgyi tartalmak sorrendje, mélysége, kapcsolódása és súlyozása az egyes nevelési-oktatási szakaszokban a tanulók átlagára jellemző kognitív fejlődés figyelembevételével történt. Az egymáshoz közel álló tanulásterületek – például történelem, társadalmi ismeretek és irodalom, valamint az MTMI-tanulásterületek (matematika, természettudomány, műszaki-technikai-technológiai és informatikai) – eredménycéljai modulok és kereszthivatkozások formájában szorosan összekapcsolódnak.
- A Nat sikeres bevezetéséhez olyan szakmai támogatás szükséges, amely módszertani ajánlások, tanulásszervezési segédletek, megújuló tankönyvek, digitális tananyagok és szolgáltatások formájában biztosítják, hogy a pedagógus szakma is, a pedagógusképzést és -továbbképzést is magában foglalva, megújuláson menjen keresztül.
