A világ országaiban más-más hosszúságú időt töltenek iskolában a gyerekek. Vajon melyik modell a legeredményesebb?
Finnországban a gyerekek hét évesen kezdenek iskolába járni és napi öt órát töltenek az intézményben. Ezzel szemben Kínában a gyerekek már hat évesen elkezdik a sulit és naponta akár kilenc órát is bent vannak, ezután következnek csak a különórák, korrepetálások.
Új-Zéland iskolarendszere számos dologban eltér a máshol megszokottól, a nemzetközi oktatási teszteken rendre az élbolyban végző szigetország az iskolák nyitva tartási rendjében is különutas. A tanévet négy, pár hónapos részre osztják, amelyeket kéthetes szünetek követnek, év végén pedig egy hathetes nyári szünet. A gyerekek 5 évesen kezdik az iskolát és átlagosan napi 6 órát töltenek bent.
A szingapúri gyerekek egy napja átlagosan 5 és fél iskolában töltött órával akár lazának is tűnhetne. Árnyalja a képet azonban, hogy a világon ők írják a legtöbb házi feladatot, hetente majdnem tíz órán át.
Az iskolában töltött órák számát sokszor a gazdasági kényszerűség is meghatározza. Vietnámban például a gyerekek többsége reggel 7-től délután 5-ig van az iskolában. Igaz, nyáron náluk is csaknem három hónapos szünet van. Nam Ngo Thanh iskolavezető szerint ez többek között azért alakult így, hogy a szülők napközben a gyárakban, a földeken dolgozhassanak, de azt is hangsúlyozza, hogy ha az iskolai légkör bensőséges és játékos, mintha az oda járók „második otthona” lenne, akkor nem számít, mennyi időt töltenek ott a gyerekek.
Mennyi az elég?
A táblázaton a kötelező óraszámok láthatók az általános iskolában. A nemzetközi adatokat összehasonlító táblázat az általános- és alsó középfokú oktatásban töltött időt mutatja, de ez Magyarország esetében praktikusan az első 8 osztályt, tehát az általános iskolát jelenti.
Amikor egy oktatási rendszer hosszú távú eredményességét igyekszünk felmérni, jobb híján a nemzetközi oktatási tesztek eredményeire támaszkodunk. Az alábbi táblázaton a legutóbbi, 2015-ös PISA-tesztek összesített eredményei láthatók a matematika, az olvasás és a természettudományok területén.
