Tanulóközpontú, kompetencia-alapú, személyre szabott: csak néhány azon kulcsszavak közül, amelyekre az új Nemzeti alaptanterv tervezetének szemlélete épül. Ám míg az általános koncepcióról több szó esett már a dokumentum augusztusi megjelenése óta, a mindennapi tanári munkát meghatározó konkrétumok eddig kevésbé voltak ismertek.
Az új Nat-ot megalapozó tervezetet elkészítő Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport szakértői decemberben évzáró konferenciájukon tekintették át a különböző tanulásterületeket érintő legfontosabb változásokat. Az akkor elhangzottak alapján mutatjuk be a készülő kerettantervek alapgondolatait.
Elvekből gyakorlat
Felismerve a diákok, a tanárok és a szülők egymástól kölcsönösen függő viszonyát, az új Nat koncepciója e három szereplő együttműködésén alapszik. Mindez a nevelési célokat is némiképp átrendezi: hangsúlyosabb helyen áll a család, és a legfontosabb célok között szerepel az együttműködés, a közösségért való felelősségvállalás kialakítása.
Mint az OECD-országok többségében, hazánkban is óriási probléma a diákok túlterheltsége, az átadandó információk túlzott mennyisége. Az új Nat a tananyag csökkentésére törekszik, mivel a tanulók – és egyúttal a pedagógusok – tehermentesítése számos szempontból fontos: így juthat idő a megértésre és a tudás elmélyítésére, és megvalósíthatóvá válik a diákok saját ötleteire, tevékeny részvételére alapozó aktív tanulás is. Több idő jut a nem minősítő, hanem fejlesztő és feltáró értékelésre is, valamint a gyerekek felelősségtudatának erősítésére is, amely végső soron csak valós döntéshozatali helyzeteken keresztül építhető ki.
A terhelés csökkentése mellett az új Nat célja, hogy előmozdítsa a pedagógiai kultúraváltást és egy érthető, világos, a gyakorlatban jól használható leírással nyújtson keretet a tanári munkának.
mag-kerettantervek
A Nat egy jogszabály, amelynek átfogó céljait és az ezekhez szükséges eszközöket két további szabályozási szinten részletezik, a keret- és helyi tantervek bontják ki.
Szakértőink ún. mag-kerettanterveket állítottak össze, mert törekvésük szerint az iskolák szakmai önállósága, és a tantervek helyi igényekhez való igazítása így biztosítható a leginkább. Ennek megfelelően a mag-kerettantervek 2 éves szakaszonként a témaköröket, a javasolt óraszámokat, a témakörökhöz kapcsolódó tanulási eredményeket, valamint a fejlesztési feladatokat és ismereteket, fogalmakat jelölik ki.
A mag-kerettantervek azt határozzák meg, hogy mit kell minden gyereknek megtanulnia. Vagyis azokban az iskolákban, osztályokban, ahol adottak ehhez a körülmények, lehet többet is tanítani – kevesebbet azonban sehol. Így például a matematika tananyagából kikerülő trigonometrikus egyenleteket meg lehet oldani egy arra fogékony közösségben, de nem lesz elvárás egy elmaradott régió egészen más igényekkel bíró falusi iskolájában.
