Múlt pénteki nyilvánosságra hozatala óta már csaknem ötvenezren töltötték le az új Nemzeti alaptanterv (Nat) tervezetét. A mintegy 300 oldalas szakmai dokumentum elsősorban a tanárokat mozgatta meg, sokan pedig a véleményüket is megosztották a tervezet készítőivel – nyilatkozta Csépe Valéria, a tervezetet kidolgozó kutatócsoport szakmai vezetője a Magyar Időknek.
Bár a jelenlegi és a tervezett alaptanterv közötti különbségek néhány mondatban nem összefoglalhatók, Csépe fontos változásként kiemelte, hogy az új Nat tervezésénél elsősorban a gyorsan változó világ megértéséhez, és az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges legfontosabb készségek, tulajdonságok megalapozását tartották szem előtt. Emellett olyan alaptantervet igyekeztek készíteni, amely a „legkorszerűbb tanulástudományi eredményekre alapoz, ötvözi a magyar és európai kultúrát és hagyományait, a hazai pedagógia progresszív irányzatait, valamint a modern műveltség – nemzetközi egyetértést élvező – elveit.”
Motiváció és személyiségfejlődés
„Megzavarja az alvás-ébrenléti ciklust, s a kamaszoknak a nyolcórai kezdés is kínszenvedés, nemhogy a hétórai.” – magyarázta a tudós, miért nem támogatják a nulladik órát. A diákok túlterheltségével kapcsolatban azt is elmondta, hogy a munka során az ismeretek mennyiségét úgy kellett minden fejlesztő munkacsoportnak csökkentenie, hogy az új ismeretek megértése, feldolgozása ne töltse ki a teljes tanórai keretet, így a fennmaradó időben lehet a lemaradókat segíteni és a tehetségeseknek több feladatot adni. A személyre szabott oktatás különösen az iskola első éveiben fontos, mondta Csépe, hiszen a gyerekeknek ekkor kell elsajátítaniuk az olyan összetett készségek alapjait, mint az olvasás és szövegértés, vagy a számfogalom.
„A tanító alkalmassága, személyisége fontosabb minden másnál.”
Kép: Magyar Idők, Bach Máté
Az új Nat-tervezet egyik újdonságaként azt is kiemelte, hogy a tanárok már nemcsak alsó tagozatban, de nevelési-oktatási szakaszok váltásakor, vagyis az ötödik és kilencedik évfolyamokon, valamint új tantárgyak bevezetésekor is adhatnak szöveges értékelést az érdemjegyek helyett, hogy ezáltal is motiválják és orientálják a diákokat.
A motiváció és az érzelmek fontosságát a tanulás során egyébként sem lehet eleget hangsúlyozni, így a Nat-tervezet egyik célja, hogy az élménypedagógia eszközeivel kedvet csináljon a fejlődéshez. „Ha valamitől fél vagy szorong egy diák, azt nem nagyon tudja megtanulni.” – állítja Csépe. „Az erőfeszítést, a feladatok megoldását, a tanulást nem lehet megspórolni, de a tudáshoz vezető út érdekes és izgalmas is lehet. Tanulni kell megtanulni.”
A Nat tervezete az Oktatás 2030 honlapjáról tölthető le.
