Nincs rossz gyerek, csak unatkozó – sokszor hallani tapasztalt szülőktől, tűzben edzett pedagógusoktól. Némi túlzással ezen a gondolaton alapszik a Komplex Alapprogram is, amelyet kísérleti formában hatvan iskolában vezetnek be szeptembertől.
A program elsősorban az iskolai lemorzsolódás csökkentését célozza, de újszerűségéből és a résztvevő intézmények – szükségszerű – szervezeti megújulásából adódóan összességében is magasabb színvonalú oktatást eredményez majd. A végzettség nélküli iskolaelhagyást tulajdonképpen személyiségfejlesztő tevékenységeken keresztül, azok rendszerszintű alkalmazásával igyekszik megelőzni. A tanulók sokféleségére, egyediségére és a társas kapcsolódásokra épít.
Motiváció és képességek
A program kidolgozói – az egri Eszterházy Károly Egyetem és hat további felsőoktatási intézmény, valamint az Oktatási hivatal – abban hisznek, hogy az élménypedagógia eszközeit használva a tanulók motivációja, eredményessége és magatartása egyaránt javítható. Ez egy „olyan pedagógiai ars poetica, melynek középpontjában az élményalapú tanítás, a tanulókat aktívan bevonó pedagógiai szemlélet áll” – összegez Dr. Révész László, a program szakmai vezetője.
Az elképzelés szerint az ún. Élménysulikban a gyerekek eredményességét egyszerre javítja a belső igényt kielégítő, felfedezésen alapuló és érzelmekkel kísért megismerés, valamint a sikerélmény és a terhelés csökkenése. Egyúttal pedig a pedagógus szerepe is megváltozik: az ismeret átadójából a megismerést támogató „menedzserré” avanzsál, a főszerep a tanulók kreativitásának, képességeik kibontakoztatásának jut.
A korábbi gyakorlathoz képest az Alapprogram újdonsága abban áll, hogy rendszerbe foglalja és a pedagógiai rutin részévé teszi a már eddig is sok helyen használt, de rendszerszinten nem garantált módszereket, mint például a differenciált, tehát személyközpontú fejlesztést, a tanulók iskolai státuszát megváltoztató és a tanulási motivációt erősítő programokat, emellett pedig különös hangsúlyt fektet a gyerekek alapvető képességeinek fejlesztésére is.
Közös ügy
Szeptembertől kísérleti jelleggel hatvan iskolában vezetik be az Alapprogramot, a tervek szerint pedig 2021-re a közoktatási intézmények felében, vagyis mintegy ezerötszáz iskolában tanítják majd az Élménysuli módszertanával a gyerekeket.
A programot összeállító szakemberek intézményi tájékoztató kiadványukban is többször kiemelik, hogy a program fókuszában a diákok, a pedagógusok és a szülők közössége áll; az ő hatékony együttműködésükkel növelhető az iskolai eredményesség.
Valódi módszertani kultúraváltásról van szó, ami egyaránt igényel jól átgondolt kereteket a programot kidolgozó szakemberek oldaláról, valamint nyitottságot, tanulni vágyást a pedagógusok részéről. A végső siker pedig természetesen a tanórákon, a pedagógusok mindennapi munkája eredményeként bontakozhat majd ki.
A tanárokkal az elmúlt időszakban országszerte tankerületi tájékoztatókon ismertették meg az elképzeléseket, a következő időszakban pedig harmincötezer pedagógust képeznek tovább. A képzések öt alprogram, a Digitális alapú alprogram (DA), az Életgyakorlat-alapú alprogram (ÉA), a Logikaalapú alprogram (LA), a Művészetalapú alprogram (MA), valamint a Testmozgásalapú alprogram (TA) köré rendeződnek. A tanárok munkáját a bevezetést követően mentorrendszer is segíti majd.
