Hazánkban a legalacsonyabb azon fiatal felnőttek aránya, akik várhatóan diplomával a zsebükben lépnek majd be a munkaerőpiacra, miközben Magyarországon a nemzetközi átlagnál is nagyobb előnyt jelent a felsőfokú végzettség – többek között erre az ellentmondásra világított rá az OECD idei Oktatási körképe, amely a hazai közbeszédben is sokat tárgyalt szempontok alapján veti össze 38 ország iskolarendszerét.
Az OECD október elején megjelent, 2017-es Oktatási körképe (Education at a Glance 2017) a számok nyelvén adhat objektív kapaszkodót az iskolarendszerről szóló, sokszor politikai indulatoktól fűtött diskurzusban. Az adatok világosan megmutatják, merre és mekkora léptekkel érdemes haladnia Magyarországnak egy, a társadalmat hosszútávon szolgáló szisztéma kialakításához.
Eltűnő fiatalok
Első látásra is egyértelmű feladatnak látszik a tanári pálya széleskörű társadalmi megbecsültségének helyreállítása. A tanártársadalom idősödése, más OECD-országokhoz hasonlóan, Magyarországon is komoly problémát jelent. Hazánkban a tanárok mindössze 6 százaléka fiatalabb 30 évesnél, és alig több mint egyharmada 50 évesnél. A pálya alacsony vonzereje a fiatalok körében nem is tűnik meglepőnek, ha a kedvezőtlen fizetésekre gondolunk. Azok, akik anno a pedagógusi pályát választották, ma mintegy 70 százalékkal keresnek kevesebbet a versenyszférában elhelyezkedő, korábbi évfolyamtársaiknál. Ugyan az OECD-országok között ez az egyik legrosszabb arány – csupán Olaszország, Csehország, Szlovákia és az Egyesült Államok rendelkezik ennél is rosszabb váltószámmal –, fontos megjegyezni, hogy a 2013 és 2015 között véghezvitt 46 százalékos béremelés az egyik legjelentősebb, amivel a vizsgált országok büszkélkedhetnek.
A kutatás szintén kiemeli, hogy bár a pedagógusi pályán nemzetközi szinten is jellemző a nemek közti egyenlőtlenség, hazánkban kiugróan magas a különbség a női és férfi tanárok számában. Az általános iskolában tanítók mintegy 97 százaléka nő, amely a középfokú oktatásban is csak 77 százalékra mérséklődik. Annak ellenére azonban, hogy a férfi tanárok hiánya mérhetően és bizonyítottan rontja a fiú diákok teljesítményét, talán mégis kijelenthetjük, hogy ennél sürgetőbb problémákkal is szembe kell néznie a hazai oktatáspolitikának.
Jobb esélyek
A diplomás munkanélküliség fogalma a keretszámok 2013-as csökkentésekor forgott sokáig napirenden a parlamentben és a közélet fórumain, legutóbb pedig Palkovics László jelentette be, hogy Magyarországon alig akad olyan felsőfokú végzettséggel rendelkező, akinek nincs munkája. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára ugyanakkor az eredményt elsősorban az iparral együttműködő, duális képzés sikerének tudja be. Érdemes tehát egy pillantást vetnünk a kutatás vonatkozó adataira is.
Az OECD országaira általában igaz, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők jobb esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon, mindez azonban fokozottan érvényes Magyarországra. Míg a 25-34 éves diplomásoknak csupán 2,5 százaléka, a felső középfokú végzettséggel, tehát jellemzően valamilyen OKJ-és oklevéllel rendelkezőknek pedig 4,9 százaléka munkanélküli, addig ez az arány 16 százalékra rúg az alacsonyabban iskolázottak körében.
Az is látható, hogy a magasabban képzetteknek nemcsak munkát találniuk könnyebb, de több pénzt is visznek haza. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők kétszer annyit keresnek, mint akár csak felső középfokú oklevéllel rendelkező társaik. Ugyanez a különbség pedig csaknem két és félszeresére nő, ha a főiskolások mesterdiplomát is szereznek. Így kijelenthetjük, hogy az OECD-országok közül Magyarországon jelenti a legnagyobb versenyelőnyt a diploma.
A kutatásból az is kiviláglik, hogy a jó oktatás sokkal több a magasabb fizetés ígéreténél: a felsőoktatásban való sikeres részvétel az érzelmi jólétre is mérhető hatással van. A diplomával rendelkezők körében 8,4 százalékponttal ritkábban diagnosztizálnak depressziót, mint az alacsonyabban képzettek között. Mindez természetesen összefügghet a korábban említett jobb életkörülményekkel is: könnyebb a lelket is egészségesen tartani, ha a létfenntartás nem nehezedik rá nyomasztó teherként. Arra azonban mindenképpen rávilágítanak ezek az adatok, hogy érdemes a fiatalokat a minél magasabb iskolai végzettség megszerzésére bátorítani, és az ehhez szükséges forrásokat elérhetővé tenni. Így tehetjük egészségesebbé a közösségünket.
