Ugyan digitális jártasság terén a magyar internetezőknek van hová fejlődniük, jó hír, hogy erre a nyitottság is megvan: többségük számára fontos digitális képességeik folyamatos fejlesztése. Mindez pedig szerintük nemcsak a saját boldogulásukat segíti elő, de a társadalom fejlődésének is motorja lehet.
Az eNET – Telekom Jelentés az internetgazdaságról című friss kutatása 2015 után második alkalommal vizsgálta a felnőtt magyar internetezők digitális képességeit. Az adatok egyre szebbek: a válaszadók 41 százalékának kompetenciaszintje tekinthető magasnak, szintén 41 százalékuké közepesnek, és csupán 18 százalékuké alacsonynak.
Az eszközhasználatot tekintve 2015-ben az okostelefonos és a tabletes netezés még elmaradt az asztali számítógép és laptop mögött, mostanra azonban változott a helyzet. A mobil eszközök használatával kapcsolatos kompetencia nőtt a legnagyobb mértékben, vagyis egyre bővül azok tábora, akik az összes okoseszközt magabiztosan használják.
A netezők 85 százaléka szerint az internet kényelmesebbé teszi az életet, így amit csak lehet, ők maguk is online intéznek. A legtöbben böngészésre, e-mailezésre, információkeresésre, közösségi oldalak látogatására és hírolvasásra használják a világhálót.
Önfejlesztés és önzetlenség
A kutatás előzménye az Európai Bizottság 2018-as DESI (Digital Economy and Society Index) jelentése, amely szerint Magyarország rendszeres internethasználat és digitális képességek terén is elmarad az EU átlagától. Az adatok alapján tavaly a magyar lakosság 76 százaléka használta rendszeresen az internetet, míg az EU28 átlaga 81 százalék. Digitális kompetencia szempontjából a magyar lakosság 26 százaléka átlagon felüli, 24 százaléka pedig átlagos. Ugyanakkor 27 százalék alacsony, 23 százalék pedig semmilyen digitális kompetenciával nem rendelkezik.
Éppen ezért fontosak az eNET – Telekom kutatásának eredményei: rámutatnak, hogy a lakosság fontosnak tartja az önfejlesztést. Tízből nyolc netező szerint a digitális képességek folyamatos fejlesztése elősegíti a könnyebb boldogulást az életben. Szintén reménykeltő, hogy a legtöbben a még nem internetező családtagok segítésére is fordítanak energiát: a válaszadók több mint egyharmadának van olyan rokona, aki nem szokott internetezni. Ennek fő okát nem a digitális eszközök hiányában látják, hanem a szemléletben, miszerint „én nem értek az internet használatához”. Éppen ezért a többség fontosnak tartja a szemléletformálást, amelyben szerintük a nethasználat terén már jártas családtagok segíthetnek a legtöbbet.
Mindezt azért is teszik, mert a válaszadók 74 százaléka belátja, hogy egy társadalom fejlettségét nagyban meghatározza, hogy tagjai milyen mértékben élnek a technológia nyújtotta lehetőségekkel.
