Az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport küldetése a magyar köznevelés tartalmi megújításának szakmai támogatása. Ennek keretében olyan fejlesztési feladatokat lát el, amelyek megalapozzák a bizonyított tudományos eredmények gyakorlatba történő átfordítását, a tanítás és tanulás innovatív átalakulását, segítve ezzel Magyarország köznevelésének rugalmas alkalmazkodását a társadalmi és gazdasági elvárások gyors változásához.

A kutatócsoport feladata, hogy az oktatás-nevelés korszerű tartalmát meghatározni képes valamennyi terület – oktatáskutatástól a tanulástudományokig – hozzájáruljon Magyarország alap- és középfokú oktatásának felemelkedéséhez. Küldetése, hogy a nevelés és oktatás alapelveinek, általános kereteinek, konkrét oktatási és fejlesztési feladatainak és nevelési céljainak korszerű továbbfejlesztésére tudományosan megalapozott, adatokkal, elemzésekkel alátámasztott konkrét és koherens javaslatot dolgozzon ki és tegye azt a szakpolitika és az érintettek (pedagógusok, tanulók, szülők) számára hozzáférhetővé.

Az EFOP 3.2.15_VEKOP-17- 2017-00001 számú, „A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési- értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása” című projekt támogatásával az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport a köznevelés tartalom- és tantervfejlesztés feladatainak megvalósításában vesz részt. A projekt keretében végzett munka fő célja a Magyarország nemzeti alaptantervének korszerűsítését célul kitűző szakpolitikai feladatok szakmai megalapozása, előkészítése, sokrétű elemzésre, valamint értékelésre, eredményességi mutatókra és nemzetközi példákra támaszkodó javaslatrendszer kialakítása.

A projekt keretében folyó szakmai munkát Csépe Valéria, az MTA rendes tagja irányítja, a fejlesztést végző szakértői csoportok vezetője Katona Nóra (Curriculum) PhD, dr. habil., Ádám Péter PhD (Tanulásterület) és Juhos István PhD (Okostanterv). A szakmai munka sarokpontjait jelentő feladatok fejlesztési dokumentációja a projektben vállalt ütemterv szerint 2017 decembere és 2019 márciusa között készül el.

A fejlesztési projekt alapfilozófiája a tanulás és tanítás tartalmi keretrendszerének olyan megújítása, amely nemzeti és univerzális alapértékekre épít, s figyelembe veszi a 21. század egyre rövidebb szakaszokban gyorsuló változásaiból következő kihívásokat, feladatokat. A fejlesztő munka szemléletét alapvetően befolyásolja, hogy milyen legyen, lehetne a közeli és távolabbi jövő iskolája. Általános kiindulópontunk az, hogy az iskoláinkból kikerülő fiatalokra váró világ ma ismert jellemzőiből levezethetők a tanítás és tanulás céljai és általános módszerei.

▪ Már a közeli jövő iskolájának olyan tartalmakat kell közvetítenie, amelyeket a tudás összetevőinek – ismeretek, összefüggések, készségek – egyensúlya jellemez, s amelyeknek megfelelő használati szintjét (kompetencia) az iskola mindenki számára biztosítani képes. A társadalom és a gazdaság elvárásai megváltoztak és folyamatosan változnak, a közösségek átalakulnak, a tudásintenzív szakmák szerepe nő, a munkaerőpiaci verseny erősödik.

▪ A jövő iskolájában a tanulóknak mindenekelőtt tanulni kell megtanulnia. Ez az a minden területen átívelő és átfordítható (transzverzális) kompetencia, amely az élethosszig tartó tanulás egyik kulcseleme.

▪ A jövő iskolája korszerű, az aktív tanulást elősegítő és egyénre szabható (differenciált) oktatást biztosít, s a legfontosabb transzverzális kompetenciák (pl. tanulás tanulása, újító és kreatív gondolkodás, kommunikáció, konfliktuskezelés, kritikus gondolkodás, életvezetési készségek, digitális állampolgárság) megszerzését teszi lehetővé. Jellemzője ezért, hogy egyszerre versenyképes és méltányos.
▪ A jövő iskolája új kompetenciák megszerzését biztosítja. A világ már ma is digitális, s az ezzel lépést tartani képes oktatásnak is egyre inkább támaszkodnia a digitális eszközök által kínált lehetőségekre.

▪ A jelen és a jövő iskolája is az ország értékrendjét képviseli és közvetíti, így kiemelten fontos az alapértékek meghatározása, ezek közül kiemelten a tanulók mentális, fizikai, erkölcsi, társadalmi és érzelmi fejlődésének támogatása. Az iskola feladata a különböző képességű tanulók kiegyensúlyozott fejlődéséhez, önmegvalósításához, valamint a tudásalapú világkép kialakításához biztosítani a feltételeket.

▪ A jövő iskolájának feladata a személyes boldogulás, a társadalmi sikeresség, a versengés és együttműködés egyensúlyának kialakulását segíteni. Ezért a jövő iskolájának is alapértékei az általános emberi (az élet tisztelete, az igazságosság, az emberi méltóság, önmaga és mások tisztelete, becsületesség) és társadalmi értékek (pl. jogállamiság, méltányosság, a magyar nyelv és kultúra, valamint a nemzetiségek nyelvének és kultúrájának tisztelete, hűség, hazafiság, környezeti fenntarthatóság, szolidaritás, együttműködés, felelősség, szabadság).

▪ Az új nemzedékek szocializációja a nemzeti kulturális hagyományok, a közös európai értékek, az egyetemes kultúra és tudomány eredményeinek elfogadására épül. A tanulás és tanítás korszerű tartalma és módszerei, helyesen meghatározott nevelési céljai képesek biztosítani az egyén fejlődését, sikeres társadalmi integrációját és Magyarország fenntartható társadalmi, kulturális, gazdasági és ökológiai fejlődését. A jövő iskolájának közös kialakításában különösen fontos, hogy széleskörű egyetértésre alapozva fogalmazzuk újra 21. századi műveltség tartalmát. Az Oktatás 2030 ehhez folyamatosan ad információt, s támaszkodni kíván a pedagógusok, a szülők és a tanulók segítő együttműködésére. Honlapunk fórumain erre kívánunk lehetőséget adni.

EFOP-3.2.15-VEKOP-17-–2017-00001 – A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása

Rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 10,56 mrd Ft.

Konzorciumvezető: Oktatási Hivatal

Konzorciumi partnerek: Digitális Jólét NKft., Eszterházy Károly Egyetem

Eszterházy Károly Egyetem esetében a megvalósítás költsége mindösszesen:

2,4 milliárd Ft

Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport projektrésze:

Keretösszeg: 2 mrd Ft

Feladatok:

A köznevelés tantervi-tartalmi szabályozóinak felülvizsgálata és átdolgozása a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése érdekében

• a hatályos tantervi-tartalmi szabályozók felülvizsgálatának lefolytatása, a felülvizsgálat szakmai támogatása,
• új tantervi-tartalmi szabályozók készítésének szakmai előkészítése, nemzetközi és hazai tapasztalatok vizsgálata, kutató-fejlesztő tevékenység,
• az új tantervi-tartalmi szabályozók kidolgozásához az egyes nevelési-oktatási szakaszokhoz illeszkedő, illetve az ezekhez a szakaszokhoz hozzárendelésre kerülő kimeneti standardok meghatározása,
• a tantervi-tartalmi szabályozók felülvizsgálatát végző szakértői csoportok munkájának támogatása szakmai napok szervezésével, műhelymunkák, workshopok megtartásával és online kommunikációs eszközzel.

A szakmai munka során kialakított fejlesztési területek, nevelési célok pedagógiai kultúrába és pedagógiai munkába történő beépülésének segítése, a köznevelési intézmények pedagógusainak felkészítése.

Eszterházy Károly Egyetem

Keretösszeg: 0,4 mrd Ft

Feladatok:

Pedagógusok digitális felkészültségének – a köznevelési stratégiával való összhangban lévő – felmérése és fejlesztése:

• a fejlesztéshez szükséges tananyagok, illetve kontakt, online és hibrid kurzusok fejlesztése;
• iskolai rendszergazda és digitális pedagógiai asszisztens képzés/továbbképzés rendszerének kidolgozása, módszertanok és tananyagok fejlesztése, implementációs terv készítése.

A projektről további információkat tudhat meg az Eszterházy Károly Egyetem honlapján.