Míg az oktatási rendszereinket meghatározó politikai, társadalmi és kulturális adottságok nemzetenként eltérnek, az emberi agy jellegzetességei nem függnek az országhatároktól. A tanulást az idegtudomány szemszögéből vizsgáló kutatások eredményeiből világszerte sokat okulhatnak a szakemberek.
Finnország, az oktatási eredmények irigyelt „bezzegországa” két izgalmas oktatástudományi eseménynek is helyt adott idén, amelyeken Csépe Valéria agykutató professzor, az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport szakmai vezetője is részt vett.
Csépe először a Helsinki Egyetem nemzetközi szakembereket összefogó hálózata, a Cicero Learning Centre meghívásának tett eleget. Az együttműködés a tanulástudomány valamennyi területét lefedi a pedagógiától a pszichológián át a szociológiáig, kutatási eredményei közül pedig számos a hazai köznevelés megújítását célzó Nat-tervezet szellemiségével is összecseng. A NeuroFlow például a zene és a tánc agyi hatásainak mérésével igazolja, hogy a művészeti nevelésnek az oktatás egészét kell áthatnia.
Megmérték, megcsinálták
Az IWALS tanulástudományi workshop 2019-es találkozóját is júniusban rendezték a közép-finnországi Jyväskylä-ban. A háromnapos esemény középpontjában a tanulást érintő kihívások és a tanulási zavarok álltak; az idegtudomány legújabb eredményeit, az ezeken alapuló pedagógiai gyakorlatokat és az új technológiákat bemutatva fogta össze a tanulástudományok szakterületeit.
A konferencia elnöke, szervezője és meghatározó személyisége az a Heikki Lyytinen professzor volt, akinek nevéhez fűződik a diszlexia kutatásában ismert legnagyobb, újszülött kortól 18 éves korig tartó longitudinális kutatás. A Jyväskylä Dyslexia Study (JLD) mára meghatározza Finnországban az olvasástanítás módszertanát, valamint a diszlexia kiszűrésének és kezelésének mindennapi gyakorlatát. A konferencia első napján a JLD 25 éves gyakorlati tapasztalatait ismerhették meg a kollégák.
A második nap az idegtudományok jegyében telt. A kivetítőt a nyelvi készségek, az olvasás fejlődésének és a diszlexia kérdéseinek legújabb agykutatási eredményei foglalták el. Csépe Valéria mintegy egyórás, Orthographic development – The long way of shaping the neural network című előadásában az ortográfia fejlődésének legújabb eredményeit mutatta be.
Ma még hiányzik
Az IWALS harmadik napja a tudomány eredményeire épülő oktatási technológiákra, és azok mérhető eredményeire koncentrált. A digitális pedagógia lehetőségeit kiaknázó országok, mint például Finnország, Japán vagy Kína oktatási eredményei nemcsak a játékosítás és az élménypedagógia kiterjesztésének köszönhetők, de a tanulási nehézségekkel küzdők magasabb szintű támogatásának, a technológiára alapozott beavatkozásnak is.
„A három ország előadói olyan működő gyakorlatot mutattak be, amely ma még Magyarországon hiányzik” – mondja Csépe. Az efféle nemzetközi eszmecserék az aktuálisan fejlesztendő területeket megvilágítva lehetnek segítségünkre. A finnországi látogatás tanulságaként például megállapítható, hogy az oktatási szoftverek magyarországi repertoárja egyelőre szűk, a felsőoktatás palettájáról pedig fájóan hiányzik az oktatástechnológus alap- és az oktatásinformatikus mesterszak. Ezek megoldása a hazai szakemberekre vár, a jó gyakorlatok kialakítását ugyanakkor a nemzetközi példák és hálózatok is inspirálhatják.
