Bármit is szeretnénk elsajátítani, ahhoz többnyire gyakorlás szükséges, a nyelvtanulás pedig kiemelten sok kitartást kíván. Miként tartható fenn a diákok érdeklődése és magabiztossága az angoltanulás során? Az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport Beszélgetések a korszerű, digitális oktatásról című programsorozatának második rendezvénye erre kereste a választ.
Az innovatív tanításra nyitott pedagógusokat május 15-én Csépe Valéria, az új Nemzeti alaptanterv tervezetét kidolgozó Oktatás 2030 szakmai vezetője köszöntötte az MTA TTK épületében. „Talán kevesen tudják, hogy ez az első számú munkahelyem” – mondta Csépe, aki agykutató professzorként többek között a tanulás neurobiológiai hátterét kutatja.
A tartalomfejlesztési munkának fontos része, hogy a pedagógiai elvek mellé megfelelő módszertant is rendeljünk, jelentette ki. A célhoz, hogy a gyerekek nyolcadik végére írjanak, olvassanak, számoljanak és legalább egy idegen nyelven kommunikáljanak alkalmazható módszereket is kell kínálni. Itt lép be a digitális pedagógia és a játékosítás, amelyek az új Nat-ban fontos helyen szerepelnek.
A gamifikáció, és általában véve az élménypedagógia nem csupán népszerű hívószavak, amelyeket az emberek szórakozás iránti vágya hozott divatba: agyunkban ugyanaz a terület, a hippocampus felelős a tanulásért és az érzelmekért is. Ebből következően, ha nem élvezetes a tanulás folyamata, az információk nem maradnak meg a fejünkben.
És miért éppen angolul tanuljanak először a gyerekek? A nyelvismeret egyik legfőbb célja, hogy képessé váljunk információkat szerezni a világról, ami ma leginkább angolul lehetséges. „Ha franciául lehetne, akkor azt promotálnánk” – mutat rá Csépe. A cél tehát az, hogy angolul beszélő nemzedékeket neveljünk.
Örömmel, hatékonyan
A bevezetőt követően a résztvevők valódi élménypedagógiai ízelítőt kaptak: Doris Linville a myON angoltanulást támogató szoftver használatáról tartott sodró lendületű bemutatót.
Doris mexikói származású, így az angolt maga is második nyelvként sajátította el. „A nyelvtanulás egy utazás” – mondja, a fokozatosság pedig a myON koncepciójának is fontos része. A diákok megtapasztalhatják, hogy a kommunikációhoz nem kell minden egyes szót ismerniük, magabiztosan haladhatnak mindig egy-egy új szót, nyelvtani szerkezetet elsajátítva. A szoftver több mint 5000 könyvet számláló digitális könyvtárat kínál, amelyek így a tanulók érdeklődéséhez és nyelvismeretéhez is tökéletesen igazíthatók. Szintén a személyre szabott tanulás jegyében az applikáció a tanulási célokat a diákok viselkedése alapján jelöli ki: ha például a tanuló heti 40 percet szán a gyakorlásra, ez lesz a következő heti cél, amely a szorgalom függvényében tovább változhat.
A workshopon kipróbált space project összeállítása kevesebb, mint 10 percbe került: a pedagógusok számos meglévő projekt közül választhatnak, amelyeket néhány kattintással az aktuális nyelvi célokhoz igazíthatnak.
A digitális könyveket a program felolvassa, az épp kimondott szót színessel jelöli. Ezt követően különböző feladatokkal ellenőrzi a megértést és segíti az újdonságok elsajátítását. Így nemcsak a pedagógustól független, tökéletes anyanyelvi kiejtés biztosítható, de a játékos, szép képekkel illusztrált tanulási folyamat vonzóbb is a diákok számára.
A tanári platformon eközben minden egyes diák tevékenysége nyomon követhető. Látható, a gyerekek mennyi időt töltöttek gyakorlással, miket olvastak, befejezték-e a könyveket és megoldották-e a feladatokat.
21. század
Tovább erősíti a bevonódást, hogy a diákok értékeléseket is fűzhetnek a könyvekhez. Ezek a tanár jóváhagyásával válnak láthatóvá a többi tanuló számára. „A gyerekek először meglepődnek, hogy látom a könyvekhez fűzött megjegyzéseiket, amikbe kamaszos viccelődésként időnként trágárságok is belekerülnek” – meséli Doris. Az oda nem illő szavakat természetesen kitörli a tanár, mielőtt azok az összes képernyőn megjelennének, mindez azonban nagyon fontos tanulsággal szolgál az online világról: „a gyerekek saját bőrükön tapasztalják meg, hogy sosem tudhatják, online tevékenységüket éppen ki látja.”
Az érdeklődő intézmények idén szeptembertől pilot program keretében próbálhatják ki az új Nat-ban megfogalmazott digitális pedagógia lehetőségeit, így a myON-t is. Ekkorra az általános módszertani ajánlások is a pedagógusok rendelkezésére állnak majd. Így indulhat el 2020-ban az a változás, amely 6-8 év alatt 21. századi szintre emeli a magyar közoktatást.
myon-workshop
